AZ ERÉNYÖV TITKOS TÖRTÉNETE Mítosz és valóság (2012. február 17 - március 20.)
Helyszín: Római Magyar Akadémia Rendezők: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Heonlab: Bartha Tamás és György Árpád Hunor	képek a budapesti kiállításról>>

Az erényöv használatának eredete a közhiedelem szerint a keresztes háborúk korába nyúlik vissza és célja az asszonyi hűség kikényszerítése, biztosítása volt.

Az elképzelés hamis. Valójában egy 18. századi mítoszon alapul, amely a 20. század végéig nemcsak a tudományos, és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem a nagyobb és kisebb múzeumok gyűjteményei is adatokat próbáltak szolgáltatni hozzá.

Az erényöv valódi története az elmúlt 500 év mentalitástörténetének, szexualitás-történetének, orvostörténetének és muzeológiájának torzításokkal, hamisításokkal és visszavetítésekkel gazdag láncolata, amely sokkal inkább a modern korról szól, pontosabban arról, hogy a modern kor a felvilágosodás századától kezdve hogyan akarta a középkor és a reneszánsz kultúráját szemlélni.

Kiállításunk ennek az elképzelt középkori tárgynak hamisított múzeumi műtárgyakkal alátámasztott kivetítési kísérletét tárja a látogatók elé.


A mítosz

A mítosz szerint az erényövet a középkori lovagi kultúra vezette be a használatba, hogy a csatákba, zarándoklatra, keresztes háborúba induló lovag biztos lehessen felesége hűségében, mivel a nők zabolátlan vágyait fékezhetetlennek tartották.

Elég azonban egy pillantást vetni bármilyen fémből készült erényövre, s máris kétségek fogják el a szemlélődőt. Hogyan lehet ezeket a durva, kemény fémtárgyakat az ágyékon viselni anélkül, hogy napok alatt mély és egyre jobban elfertőződő hámsérüléseket, súlyos szepszist, vérmérgezést és végső soron halált ne okozzanak?

Miért nem találkozunk az erotikus szatíra 14-16. század közötti gazdag irodalmában, azaz Boccaccio, Chaucer, Bardello, vagy éppen Navarrai Margit írásaiban utalással sem az erényövre? Egy olyan irodalmi vonulatban, amely éppen a mindennapi emberek szertelen szexualitását, csalárdságait és féltékenységét akarja gúnnyal vagy alkalmasint derűvel ábrázolni?

Mikor találkozunk először az erényöv kifejezéssel az európai irodalomban? Mikor jelennek meg az első ábrázolások? Mikor és hogyan és miért alakult ki az erényöv mai értelmezése? Hogyan kerültek az erényövek a 19. században a nagy európai múzeumokba?

Kiállításunk friss tudományos eredmények alapján ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat.